Igazmagyar Hirportál

A Jobbik II. kerületi szervezetének 3000 példányban megjelenő Baráti Jobb nevű ingyenes kiadványa és az immár havonta ötvenezer példányszámban megjelenő Bors Vezér Népe című újságok közös interjúban kérdezték Szegedi Csanádot, a Jobbik EP-képviselőjét múltról, jelenről, jövőről.

Kedves Csanád!

Köszönjük, hogy elfogadtad felkérésünket! Miként kerültél bele a politika forgatagába?

A dédnagyszüleim egyik ágról nagybirtokos, udvarházban élő nemes emberek és gazdag parasztok voltak, a másik ágról gazdatisztek, gazdálkodók és malomtulajdonosok. Én viszont már Miskolc Avas lakótelepére, panellakásba születtem.

Természetesen ez a változás a 20. század magyarokat ért borzalmainak köszönhető. Nem csoda, ha már gyermekfejjel a kommunisták rémtetteiről hallottam történeteket, vasárnapi ebédnél bizony gyakran szóba került Trianon és esténként mindig hun-magyar mondákat meséltek szüleim.

Mikor gimnáziumba mentem sorra olvastam ki könyveket a szkítákról, a hunokról, a rovásírásról, a trianoni gaztettekről.

Nem mellesleg református gimnáziumba jártam, ami a mai napig nagy lelki tartást ad. A szüleim mindig azt kérték, hogy tartsam magam távol a politikától, ne lépjek be egyetlen pártba sem.

Azonban az elhivatottság, a küldetés tudata, a nemzet szolgálatának elemi ösztöne nagyon erősen él bennem.

Mindemellett a fontosabb meghozott döntéseimben soha sem lehetett befolyásolni még a szüleimnek és a barátaimnak sem. Röviden így lettem politikus.