Sényő település

Sényő települést bemutató weboldal. Aktualitások, rendezvények, programok, közigazgatás, oktatás, szociális szolgáltatás, szabadidő, sport, művészet. Minden, ami egy kistelepülésen történik.

Sényő neve személynévből ered, azonban csupán a XIV. század elejétől fogva említik. 1320-ban bukkant fel először, illetve keletkezett az az oklevél, amelyben Károly Róbert megerősítette a Kállayak egyik ősét birtokjogában, és ekkor említődik először településünk neve. A Zichy okmánytárban, a község 1378-ban "SEMIEN", a leleszi országos levéltárnak egy 1421. évi oklevele szerint "SYNEW", az Ibrányi család levéltára szerint 1480-ban "SERNEW" és "SENYEW" formában szerepel. Sényő előbb a Kállay, majd később a Zoltán családhoz tartozott. 1329-ben a Domokos család birtoka, ez a Domokos pedig a Sényői család őse volt. A Sényői család 1423-ban még bírta, de már akkor is osztozott a hasonló kisnemesi sorban lévő Bákai, Jékei és Téthi családdal.

A XIV. században sok kisnemesi birtokosa volt: a Zathi, Bogdányi, Kemecsei, Ibrányi, Senyey, Iklódi, Hetyey családok.

A falu történetét a vallástörténet határozta meg, ez a vallás pedig a református. A vallásgyakorlásban igen nagy jelentősége volt annak, hogy milyen vallású a földbirtokos. Amilyen vallású a földbirtokos, olyan vallású volt a falu lakossága is. Ez így volt kb. az 1900-as évekig, mert erre az időszakra tehető más vallások megjelenése. A községnek volt három földbirtokosa, néhány nemese és a lakosság 2/3-át jobbágyok tették ki. A jobbágyfelszabadítás táján 649 lakosa volt a településnek. A jobbágyfelszabadítás után a jobbágyok földhöz jutottak, és egy részük elkezdett gazdálkodni, a többiek pedig beálltak a földbirtokos uraságnál szolgálni. Három tanya volt a faluban, ahol a földbirtokosok szolgái éltek, ezek különböző foglalkozásúak voltak (kocsis, béres, kondás, gulyás, juhász).

1930-ban 1112 volt a lakosság létszáma. Sényő községről az 1900-ban megjelent Szabolcs Vármegye monográfiájában a következőt olvashatjuk:

Sényő kisközség, 85 házzal és 644 nagyobb részt római katolikus vallású lakossal. Postája Nyír-Bogdány és távírója Kemecse. A XVIII. század végén és a XIX. század elején a Zoltán, Siposs, Borsy, Pap, Oláh, Somogyi, Vida és a Budaházy családnak volt itt birtoka, jelenleg pedig Leveleki Bélának. Három régi kúria is van a községben, melyek közül kettő Leveleki Béláé, a harmadik pedig Zoltán Istváné.